|
Bicskey Lukács
rendező | Érzéki rezdülések, látványos show elemek, akciók és a magas esztétikájú művészet harmóniája.
Sallangoktól mentes, egyszerű, de emocionális színjátszás, költői mozgásmuvészet, misztikus - szürreális színpadképek és a legmodernebb színpadi technika közös ereje.
A dráma számtalan, értékes gondolat és problémakör felvetésére, megjelenítésére és részletes kifejtésére kínál lehetőséget - A Jó és a Rossz! A Hatalom! Szellem, Hit, Tudás!
Végig menni az úton vagy… (lenni vagy nem lenni) stb. …
de a Hadúr Kardja az én olvasatomban alapvetően álmokról szól, vágyakról, tervekről, célokról, és az ezekkel szinte egy időben megjelenő kétségek, akadályok, ellenszándékok és ellenerők problémájáról.
Mi az előadásban az álmokról - vágyakról fogunk beszélni. A szereplők álmairól - vágyairól, egy nemzet álmáról… a transzcendens világ "álmáról”!
És ezzel egyidejűleg az ember kétségeiről…
A nemzet kétségeiről…
A transzcendens világ "kétségiről?”! |
|
|
bővebben...
|
|
Fonyódi Tibor
író | A mesék mindennél világosabb tanulsággal szolgálnak a fiatal nemzedék számára: Jó és Gonosz konfliktusából csak a magasabb erkölcsi és morális értéket képviselő kerülhet ki győztesként. Nincs mese, mesékre szükség van! Mindazonáltal sajnálatos tényként kell elkönyvelnünk, hogy a mai magyar fiatalok többet tudnak Batmanról, mint Kinizsi Pálról és nagyobb hősnek tartják
a Gyűrűk ura Aragornját, mint Hunyadi Jánost. A serdülőkor határára érkezett gyermekek mese iránti ősi igényét sajnos angolszász fantasy hősök elégítik ki, holott a magyar mesekultúrában és mitológiában kutatva ugyanolyan, ha nem izgalmasabb figurákkal találkozhatunk.
Az alkotók őszintén remélik, hogy a Hadúr kardja című drámában, a magyar mitológia és mesevilág meghatározó figuráinak felhasználásával világos üzenetet sikerül megfogalmazniuk:
regéinkben és meséinkben olyan erkölcsi és morális tanítás fogalmazódik meg, amely máig sem vesztett aktualitásából: az ember vagy zsinórmértékévé teszi az ősök tanítását és kellő tisztelettel ápolja hagyományait, vagy kultúrája elkorcsosul és átadatik a feledésnek. Bicskey Lukács felkérése az Ármány éneke című regényem drámai adaptációjára, nagy megtiszteltetés a számomra. A közös munka során csodálatos pillanatokat éltem át, amikor megtapasztaltam,
hogy az általam írt történetet a színpadi látásmód, bizonyos történések fajsúlyozása, hogyan emelik az értelmezés magasabb szintjére, miként ruházzák fel időtálló üzenettel, amely a költőt idézve
következőképpen fogalmazódik meg bennem: ”s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk: és nem is kevés”. |
|
|
bővebben...
|
|
Juronics Tamás koreográfus | Organikus erő!
Ősi misztikus világ, rituális táncok. Az ember és a szellemvilág sajátos kapcsolódása. A világegyetem eredendő, alapvető ismérve a mozgás - mélyről jövő és organikus. Tánc a szerveződő világ esztétikus eleme, ahol nagyon pontos szabályok, határok és kontrolok vannak.
Nagyon fontos, hogy egy régről szóló történetet elmesélésekor ne régimódi, poros elavult színházi nyelvet használjunk, hanem egy mai formanyelven szóljunk, a jelen művészeteivel fogalmazzunk.
Az előadásban a tánc, a mozgás - a szellemvilág mindent átfogó és átható jelenlétének megjelenítése: a mai ember számára értelmezhető értékelhető és érzékelhető művészet szimbóluma. A Hadúr Kardja mozgásvilágának és nagyon speciális koreográfiájának megalkotása mérhetetlenül izgalmas feladat.
|
|
|
bővebben...
|
|
Tóbiás Tímea jelmeztervező | A Hadúr Kardja előadásról:
Számomra ez a gondolatfelvetés a beavatásról szól.
Mindannyian elindulunk az úton, és a felnőttkor küszöbén már egyedül kell a helyes irányt kiválasztanunk. A fiatal szabír előkelőnek, Leventének a feladata egyértelmű, de azt, hogy miként éri el a célját, hogyan válik vezetővé és milyen vezér lesz ez már egyéni értékrendjén és habitusán múlik. Ennek a fejlődéstörténetnek a célja, felismerni, hogyha valaki tehetséget kapott arra, hogy egy közösség élére álljon, nemcsak lehetőséggel, hanem rendkívüli felelősséggel is jár.
|
|
|
bővebben...
|
|
Ragályi Elemér
operatőr | Film a színházban!
A tervezett színházi eloadás lehetoséget nyújt arra, hogy a különbözo muvészeti ágak saját eszközeiket használva, részletében önálló muvészeti alkotásként, de mégis - a nagy egész szerves részeként - az eloadás egy fontos elemeként, legyenek jelen és egy nagyon speciális és komplex hatást hozzanak létre. A Hadúr Kardja ilyen módon való színpadra állítása formavilágában és tartalmi megnyilvánulásaiban is újszeru, hordozva természetesen a mufaj jól bevált mindenki számára értheto és élvezheto elemeit.
A filmes elemek nem csak a látványt hivatottak kiszélesíteni, hanem az eloadás gondolatiságának megfeleloen a szellemvilág szürreális megnyilvánulásait, különbözo nézopontjait jelenítik meg. A vásznon megjeleno mikro- és makro- világ, az univerzum csodálatos apró részleteit és a végtelen lenyugözo méreteit különbözo viszonyulási pontokból szemléli. Így az apró részletek több esetben az elhatalmasodott, lehengerlo makro-világként láthatók, míg a végtelen átlátható apró részletként, könnyen megismerheto, az ember számára is elérheto mikro-kozmosszá válik.
A Hadúr kardja eloadás minden tekintetben újszerunek és izgalmasnak ígérkezik. Szakmai tudásommal és muvészetemmel az eloadás megvalósulását támogatom.
|
|
|
bővebben...
|
|
Binder Károly zeneszerző és zongoraművész | A világ struktúráinak átszervezodésével az értékek átalakultak, válságba kerültek. Ez a változás rá kell, hogy ébressze az emberiséget kulturális létezésünk tényezoinek nélkülözhetetlen fontosságára.
A zenének mindig meghatározó helye és fontossága, különleges és egyedülálló szerepe volt kultúrtörténetünk során. Elemi és Osi volta révén képes megorizni bennünk az EMBERT. Mindig, a kezdetektol fogva, élo és elválaszthatatlan kapcsolatban áll a MINDENSÉGGEL. Egy dallam, mely harmóniává terebélyesedik és egy harmónia, mely törékeny dallammá karcsúsodik. A legfontosabb érként az Óceán felé tartani, de az Óceántól az érig mindig vissza jutni.
„CSAK TISZTA FORRÁSBÓL” - Ez minden muvészet célja és értelme. A születés és a Világmindenség egyetlen megtapasztalása.
|
|
|
bővebben...
|
|
Árpa Attila kreatív rendező társ |
Készítettem már tévéműsort, írtam már könyvet, alapítottam rádiót és rendeztem már filmet.
De a színház, az más. Nem maradandó, s mégis az.
Főleg, ha olyan monumentális mint a Hadúr kardja és a nemzeti összetartásnak alapját tudja erősíteni ezekben a nyugtalan időkben.
Őszinte szívemből remélem, hogy a Hadúr kardját látván néhányan megbocsájtják kulturális bűneimet.
|
|
|
bővebben...
|
|
Sorin Militaru
rendező - művészeti munkatárs | Sorin Militaru 2001-ben végzett a Román Nemzeti Színház- és Filmművészeti Egyetem rendezői szakán. Még abban az évben a Brăilai Színházban megrendezi Csehov novellái alapján A 6-os számú kórterem című darabot, amiért is a legjobb fiatal rendező díjra jelölik.
A következő év új állomása a Bukaresti Odeon Színház, ahol Werner Schwab: Genocídium avagy a májamnak nincs semmi értelme című művét viszi színre. Munkáját a Legjobb Rendezés Díjával ismerik el.
Sorin Militaru rendezte Peter Turrini: Jar de Munte (Tűzvész a hegyen), Werner Schwab: Elnöknők című alkotását. Utóbbit a Bukaresti Act Színház produkciójaként. A Bukaresti Prométheusz Színház Gertrud Fussenegger: Ich bin Ophelia művének rendezésére kérte fel, majd a franciaországi Busang következik. A nemzetközi fesztiválon Sorin Militaru Bartók-művet rendez, a Cantata profanát. Sikert hoz számára a Marosvásárhelyi Látványszínház Fesztivál is. A Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulatával Csehov: Sirály című darabját mutatja be. Ezért a produkcióért a Fesztivál Rendezői Díjával ismerték el kimagasló rendezői teljesítményét.
Az elmúlt évadban a szolnoki közönség is megismerkedhetett Sorin Militaru munkájával. A szobaszínházban az ő rendezésében láthattuk Marguerite Duras: Ketten egyedül című darabját. |
|
|
|
|
|